Amikor arról olvasok, hogy valahol távol erdőtűz van, az ezzel kapcsolatos érzéseim is hasonló távolságban maradnak. Már nézem is a következő hasábot, a következő címet. És ez így megy évekig. Aztán valahogyan egy utolsó kis inger átüti a küszöböt – és mindez egyszerre csak ott van a szemem előtt! Úristen. Ezt már nem lehet nem észrevenni. Ez már az ÉN valóságom is.
Theodore Roszak, az ökopszichológia fogalmának megalkotója, tette fel azt a kérdést, hogy milyen pszichés mozgatórugói vannak egy olyan emberi viselkedésnek, amely önnön létét veszélyezteti, a jövő generációk, illetve más élőlények és életközösségek létének súlyos veszélyeztetése mellett? Milyen pszichés háttértényezők hatnak akkor, amikor tudjuk, hogy baj van, de képtelenek vagyunk úgy cselekedni – egyéni, közösségi, globális szinten –, hogy átütő változást érjünk el?
A természet- és környezetvédelem az emberi viselkedésre próbál hatni – ugyanakkor ott van egy tudományterület, a pszichológia, amely az emberi magatartást és a mögöttes pszichés folyamatokat kutatja. Roszak meglátása az volt, hogy érdemes a pszichológia tudásbázisát, eszköztárát becsatornázni az ökológiai válság kezelésébe! Ebből a felismerésből született meg az ökopszichológia (lásd a XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián 2017. novemberében bemutatott poszterünket, ahol először ismertettük be hazai természetvédelmi szakemberek számára ezt a témát).
E terület szerint az ökológiai válság okai az emberi pszichében keresendők, akárcsak a megoldási lehetőségek.
Az ökopszichológia tehát az első olyan tudományterület, amely pszichológiai szempontból közelíti meg azt a globális válságfolyamatot, amelyet ma klímaválságnak, klímakatasztrófának, illetve az ökológiai rendszerek összeomlásának nevezünk.
Az Ökopszichológiai fókuszok sorozatban azt a folyamatot járjuk körül, hogy hogyan jutottunk el a jelenlegi állapotba, illetve hogyan hat mindez ránk, milyen módokon viszonyulunk a válsághoz.
Ha benneteket is foglalkoztatnak ezek a kérdések, kövessétek a sorozatot!
(A fotók forrása: unsplash.com)