Pszichológusoknak

Ökopszichológia
Képzések
Szakmai megjelenések, publikációk

Az ökopszichológia kifejezést 1992-ben használta először Theodore Roszak, de a terület számos előfutára már évtizedekkel korábban felismerte, hogy az ökológiai válsághoz kapcsolódó pszichés tünetek kezelésén túl a természet- (s ezáltal ön-) pusztítás lélektani mozgatórugóival is foglalkozni kell. Vagyis az ökopszichológia az első olyan tudományterület, amely pszichológiai szempontból közelítette meg a globális környezeti válságot.

Egyúttal számos, az ökopszichológia első generációjához tartozó pszichológus is megfogalmazta, hogy az okok és tünetek együttes kezelésében a humán- és természettudományok közötti hídteremtés kulcsfontosságú.

A tudományterület egy másik lényeges hozzáadott szempontja egy olyan új egészségmodell, amely a bio-pszicho-szociális egészségmodellen vagy akár Bronfenbrenner ún. ökológiai egészségmodelljén is túlmutató keretben gondolkodik a mentális és fizikai egészségünkről, meghaladva ezáltal az emberközpontú megközelítést.

Mit jelent mindez a pszichológia tudománya számára? Az ökopszichológia elmélete, valamint gyakorlata, az ökoterápia nemcsak az ökológiai válsághoz kapcsolódó állapotok (klímaszorongás, ökológiai gyász stb.) értelmezésében és gyógyításában jelent segítséget, de minden olyan esetben inspiráló lehet, amikor az ember soktényezős hatásrendszer részeként jelenik meg.

Hogyan bánok magammal és másokkal? Hogyan lehetnek fenntarthatóak a kapcsolataim? Milyen értékek szerint élek és ezek az értékek hogyan befolyásolják a környezetemet? Mennyi időre tervezek? Mennyi hatóerőm van és ezzel milyen felelősség jár? Miről nem veszek tudomást? Hol érzem magam bénultnak? Hogyan lehet hajtóerőként használni a zavaromat?

Amikor a támogató folyamatokban a fenti (és ezekhez hasonló) kérdésekre keresünk választ, az ökopszichológia az újrakapcsolódás paradigmáját ajánlja (a viselkedés, a meggyőződések és az észlelés szintjén is). Mindez túlmegy a természetben való rekreációs, vagy a természetet modellként, mintaként használó, jóllétünk megteremtését célzó (fontos, de) elemi törekvéseken. A gyógyulást annak felismerése, tapasztalati szinten való átélése adja, hogy a természet élő, komplex rendszeréhez nem kívülről, hanem annak részeként kapcsolódunk újra. Így az egyén egészsége mindig erősíti a rendszer egészét, és fordítva- ezért lesz az újrakapcsolódás egyensúlyteremtő és fenntartható.

Az Ökopszichológiai Intézet 8 éve foglalkozik tudományos kutatással (természetkapcsolat, természetészlelés, paradigmaváltás), az ökopszichológia élményszerű megismertetésével és oktatásával, szakemberek továbbképzésével, valamint az ökopszichológia témájának képviseletével. Könyveink, egyetemi oktatói munkánk és nemzetközi beágyazottságunk megkerülhetetlenné tesznek bennünket ezen a szakterületen.

Ha szeretnéd szemléletedet, eszköztáradat bővíteni, látogass el pszichológusoknak kialakított módszerspecifikus képzésünkre. Szakmai megjelenéseink, publikációink listáját lent találod. Ha érdeklődőként szeretnél saját élményekkel gazdagodni, várunk részvételi sétáinkon.

Képzés:

Az ökopszichológiai szemlélet és módszertan a pszichológiai tanácsadásban – Módszerspecifikus képzés pszichológusoknak

Az ökopszichológiai szemléletű tanácsadással kisebb óraszámban az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által 2021-ben indított Környezetvédelmi szakpszichológia képzésen, valamint 2023-tól az ELTE PPK MA képzésén is találkozhattok.

Szakmai megjelenések és publikációk:

Labancz, D., Molnos, Zs., Szirtes, M., Vásárhelyi, T., Varga A. (2023). Miért felejtjük folyton el, hogy természeti lények vagyunk? Kerekasztal beszélgetés. UNICEF II. Klímahősök Konferencia. (Budapest, 2023. október 7.)

Molnos Zs., Varga A., Dúll A. (2023). Ecological literacy and green mindfulness: becoming aware of our reality. Plenary presentation. 9th International Ecopsychology Conference (Sept. 20–24. 2023, Sardinia).

Molnos Zs., Dúll. A., & Varga A. (2023). Betekintés az ökopszichológiai tanácsadás módszereibe. In: Találkozás a változásban – változások a találkozásban (p. 208). Szimpóziumelőadás. Magyar Pszichológiai Társaság XXX. Országos Tudományos Nagygyűlése. (Pécs, 2023. június 8–10).

Molnos Zs., Dúll. A., & Varga A. (2023). Az emberi kapcsolatokon túl – ökopszichológiai szemlélet a családterápiában. Plenáris előadás. 36. Családterápiás Vándorgyűlés, (Budapest, 2023. április 21–23)

Molnos Zs., Dúll. A., Varga A. (2023). A természetkapcsolat és egészség ökopszichológiája. Előadás. A fenntarthatóság pszichológiája – Longevity Meetup. (Budapest, 2023. április 25.)

Molnos Zs. (2023). Újraegyesülés – Sokkal több közünk van a természethez, mint gondoljuk. In: Kapitány-Fövény Máté (szerk.) Holnap: Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? – 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről. Budapest: HVG Kiadó.

Molnos Zs. (2021). Az egészség újraértelmezése – Ökopszichológia: természetkapcsolatunk pszichológiai vonatkozásai. In: Szőnyi Lídia (szerk.) Mindset Pszichológia – Új normális, pp. 198–201.

Molnos Zs. (2021). Természet és mentális jóllét: A részvételi séták mint természetkapcsolati programok. In: Szőnyi Lídia (szerk.) Mindset Pszichológia – Új normális, p. 222.

Molnos Zs. (2014). Az empátia mint a természettudatos viselkedésre való nevelés lehetséges eszköze. XIV. Országos Neveléstudományi Konferencia. (Debrecen, 2014. november 6–8.)

Ismeretterjesztés:

Nők lapja podcast ökopszichológiai kérdésekről (“Mi az ökológiai én? Mi a különbség a klímaszorongás és az ökogyász között? És mi tehetünk azért, hogy a környezeti pusztulás miatt érzett frusztrációnkat felváltsa a tettrekészség?”) – Inspiráló nők: Molnos Zselyke biológus, pszichológus.

National Geographic, 2021. február: interjú partnereinkkel, Kardos Edinával és dr. Purebl Györggyel az alkalmazott ökopszichológia (ökoterápia) hatásairól. A teljes cikk itt olvasható.