2015-ben indult az Ökopszichológia Műhelysorozat a Szatyorboltban. A sorozat első részében az Ökopszichológia-alapkönyv témáit vettük végig. A fókusztémát előadás, megbeszélés, illetve élménymegosztások formájában dolgoztuk fel. A folyamatot Donáth Attila szupervizor, coach facilitálta.
2017. februárjától, a műhelysorozat második részében olyan gyakorlati területeket jártunk körül, amelyekről feltételeztük, hogy magukban hordozhatják az ökopszichológiai szemléletet. Ezek facilitált beszélgetések voltak az adott terület képviselőjével, a fókuszban a tapasztalatok megosztása, inspirációk, együttműködés, alkotás, kapcsolódás és az innováció-centrikusság állt.
A műhelysorozat második részének (2017. február-szeptember) alkalmairól:
- – Szeptember 13-án a Szatyor és az ökopszichológiai szemlélet kapcsolatáról beszélgettünk Kármán Erával, a Szatyorbolt tulajdonosával, illetve a Szatyor Egyesület egyik alapítójával.
- – Június 7-i műhelyünk témája: Permakultúra Pásztor Kriszta környezetgazdálkodási agrármérnökkel.
- – Május 3-i témánk: „A szederfa és a belső út” – Úton a XXII. század közössége felé. A közösségi és szervezeti kultúra értelmezésének Statikus (közgazdasági) modellje helyett egy Dinamikus (ökopszichológiai) modell bemutatása. Meghívott vendégünk Turba Attila, a Szederfa Otthon egyik alapítója volt.
- – Április 5-i témánk: Önkéntes egyszerűség. Meghívott vendégünk Varga Judit volt, a Messzelátó Egyesület elnöke.
- – Március 22-i témánk: Organikus rendszereken belüli információs és együttműködési hálózatok. Meghívott vendégünk Miháltz István volt.
- – Február 15-én a közösségi kertekről beszélgettünk meghívott vendégünkkel, Kling Ferenccel, a Grundkert egyik koordinátorával.
A műhelysorozat első részének (2015. november-2016. november) alkalmairól:
- A tizedik műhely (2016. november). A korábbi alkalmakon áttekintettük az ökopszichológia első alapgondolatának és az első paradigmaelemnek a metszéspontjait: a műhelyek az egység, az “egyben levés” különböző aspektusait járták körül – a rendszerektől és hálózatoktól a modularitáson, skálafüggetlenségen és együttműködésen keresztül az énkiterjesztés rendszeréig. Majd továbblépünk a “tudni az egységről” témakörön a “látni az egységet”, azaz az ökológiai észlelés irányába, szeptember végén pedig az elidegenedésről volt szó. Az első sorozat utolsó műhelyének témája Az ökopszichológia gyakorlata volt. (Facebook esemény) Az újrakapcsolódás formáiról való beszélgetésen túl az ökopszichológiai alapú visszajátszó színház volt a fókuszban. Az ökopszichológia és a playback improvizációs színház összekapcsolását idén júliusban próbáltuk ki először az Országos playback találkozón. A 2 műfaj együtt meglehetősen hiánypótló: A playback-színház nagyszerűen alkalmas érzések megjelenítésére, tükrözésére, és ez egy megrekedt állapotban a továbblépés feltétele lehet. Megosztva a „természettel” kapcsolatos élményeinket, kiderül, hogy nem vagyunk ezekkel egyedül – lehetővé válik az érzelmi magány feloldása. Mi történt a műhelyen? Természettel kapcsolatos élményeket, érzéseket, történeteket osztottunk meg és játszottak vissza a színészek. Az élmények, történetek 2 fókusza a következő volt: egységélmények, pozitív megélések, valamint a pusztítással kapcsolatos fájdalom, félelem, kétségbeesés stb. A 2017 nyarán tartandó táborban kap helyet az ökopszichológia további gyakorlati alkalmazásaival való munka.
- Kilencedik műhelyünk (2016. szeptember 30.) témája az elidegenedéstünetei, hatásai. Facebook esemény
- Nyolcadik műhelyünk (2016. szeptember 2.) témája az ökológiai észlelés, azaz mit jelent látni az összekapcsoltságot, egységet a külső-belső természetben — és miért fontos ez? Facebook esemény
- A hetedik – évadzáró – műhelyünk (2016. június) témája az énkiterjesztés rendszere és ezen belül az ökológiai én volt, meghívottunk pedig Hatala Ágnes jógaoktató.
- A hatodik műhely (2016. május) témája: Kapcsolódás. Együttműködés, szinergia volt – ismét egy izgalmas beszélgetéssel.
- Az ötödik műhely (2016. április) témája a Hálózatok, fraktálok és modularitás – a szűkebb és tágabb értelemben vett természetben – volt.
- A negyedik alkalom meghívója. (2016. március) Újra merültünk egyet az egymásba ágyazott rendszerekben, perspektívákat váltogattunk, ritmust lestünk és figyeltünk, ciklusokba és áramlásokba ágyazódtunk. A műhely fő céljai közé tartoztak a tágabb rendszerek tudatosítása, és a ritmusváltásokhoz való tudatos viszonyulás. A téma a Ciklusok, ritmusok, áramlások volt.
- Itt a harmadik alkalom meghívója. (2016. február) Ismét egy nagyon inspiratív, tartalmas műhelyen vagyunk túl, köszönet érte a résztvevőknek. Fókusztémánk az anyagi világ egymásba ágyazott rendszerei voltak, de áttekintettük az eddigi alkalmak főbb gondolatait, beszélgettünk a paradigma három eleméről, ennek metszéspontjairól az ökopszichológia három alapgondolatával, az ökológiai tudattalan viszonyáról a kollektív tudattalan különböző szintjeivel, személyes példákat, megéléseket osztottunk meg és kapcsolódások indultak el, kérdések fogalmazódtak meg.
- Itt a második alkalom meghívója. (2016. január) A műhelysorozat második része a paradigma fogalmát általában, illetve konkrétan az ökopszichológiai paradigma három elemét vázolta fel. Ennek kapcsán beszélgettünk ennek a szemléletmódnak a különböző terülteken való mindennapi megnyilvánulásairól is. A műhelysorozat további részeiben a paradigma három eleme mentén fogunk haladni, ezeket fejtjük ki részletesen.
- Itt az első alkalom meghívója. Az első műhelyen (2015. november) az ökopszichológia három alapgondolatáról és ezekhez kapcsolódóan az alapfogalmakról volt szó: az ökológiai én, a világ mint rendszer, nondualitás, egység, kollektív amnézia, elidegenedés, társadalmi neoténia, újrakapcsolódás, paradigmaváltás. Meghívott előadónk (Dr. Fetykó Kinga biológus) pedig szakmai és személyes életpályaváltásán keresztül beszélt a saját szemléletváltásának folyamatáról.