Gyerekkorom óta barátként tekintek a fákra. Most, hogy természetkapcsolat-facilitátor lettem, ezt végre nagy nyilvánosság előtt is hangoztathatom. Komolyra fordítva a szót: sokat gondolkodtam azon, hogy miért is kell a természethez való kapcsolódást újratanulnunk. Mikor felejtettük el, hogy ugyanolyan részei vagyunk a bolygónak, mint a madarak, a fák, a gombák vagy a bogarak? Kicsit olyan ez, mintha felnőtt embereknek akarnánk megtanítani, egy olyan alapvető dologra, mint mondjuk az orrfújás.
Azt gondoljuk, hogy egyértelmű: mindenki szereti a szép tájakat, sokan járnak kirándulni, mit kell ezen ragozni? Aki veszi a bátorságot, és mindezek ellenére részt vesz egy természetkapcsolati sétán, gyorsan megérezheti, hogy itt valami nagyon másról van szó. Több mint tizenöt éve dolgozom a reklámszakmában kreatívként, nagyon élvezem a szellemi piruetteket és a folyamatos pörgést, ugyanakkor tudom, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy találkozzunk az ökológiai énünkkel, és megéljük a természeti világgal való egységünket. Egészen egyszerűen azért, mert szerintem így vagyunk teljesek. A virtuális valóság is egyfajta valóság, ami nagyon hasznos és szórakoztató tud lenni, de az a helyzet, hogy a testünk működése alapvetően nem a Facebook algoritmusához, hanem a természet nagy ciklusaihoz igazodik.
Ahhoz, hogy ezt a kapcsolódást újra felfedezhessük, egy teljesen más működésmódra kell váltanunk: lassabban és figyelmesebben kell jelen lennünk a természetben. Ezt a működésmódot tudjuk gyakorolni egy természetkapcsolati séta során, aminek a pszichés jóllétünk ápolása mellett egyébként számtalan, tudományosan bizonyított kellemes mellékhatása is van: a séta végére csökken a stressz-szintünk, testileg-lelkileg felfrissülünk, relaxáltnak érezzük magunkat, és a kreatív energiáinkat is aktivizálja. Természetkapcsolat-facilitátorként az a célom, hogy minél több embernek segítsek újra előhívni a természethez való kapcsolódás alapvető képességét, mert ez a tudás bennünk van, még csak nem is kellett megtanultuk, mint az például az orrfújást. Ha ez megvan, a többi megy magától: “Nem mi mentjük meg az erdőt, az erdő ment meg minket.” (Suzanne Simard)
Erdei terepen, fák között érzem igazán otthon magam, ezért természetkapcsolati programjaimat elsősorban gyerekkorom meghatározó helyszínén, a Börzsönyben és Budapesten, városközeli erdőkben tartom. Bővebb információért ide írhatsz: mb.social.life (kukac) gmail (pont) com